[Törölt felhasználó] üzente 13 éve
Többször szükségem volt a szeretetre, hogy megérthessem mit jelent az ego hatalma. Sokszor félelmetes elmebajos harcokat vívtam. Most is vannak harcok, ám ezek a harcok mára békések. Látom őket. Azóta látom egyre nyugodtabban, mióta rájöttem, elmebeteg vagyok. Elmebeteg vagyok és mindenki az, csak kevesen merik beismerni maguknak, mert az veszélyesen hangzik, pedig mára tudom, egyáltalán nem az. És így az elmebetegség feloldódik a mélyülő megértésben. Most már nem fogalmaznám szeretetnek. A társadalomnak és a lázadni vágyó hősöknek, mert számomra az igazi hősök csak a lázadást értő lázadók lehetnek, nekik igen. Nekik szeretetként fogalmaznám meg, mert így is rá lehet érezni. Valójában az én igazságom az, hogy önmegadva, nem másokat hanem magamat szeretve kilépni abból a hazug önmegtapsoltatásból amit belénk neveltek. Így magamat nem is szeretem, létezésemet csendes elégedettségben érzem. Persze őszinteséghez tartozik az is, hogy érezzem benne a tapsoltatást is, valahogy mégse kell. Az elmúlt 1év utam és az irány mára teljesen eltölt,
koldussá, senkivé és így igazi valakivé tett anélkül, hogy igazolnia kellene bárkinek is igazi pislákoló fényem érzékelését.
androméden üzente 13 éve
Salek Zoltán üzente 13 éve
Valakinek akár azt is. Makarenkói értelemben igen, olyanoknak, akiknek ez a legrövidebb és leghatékonyabb út a fegyelmet, kitartást, a másokért való szolgálatot és a megadást megtanulni. És ha a lapátoláson a lapátoló élete múlik, akkor az már nem kényszer, hanem döntés, úgyhogy a kényszerérzet kilőve. Persze, ezzel a magyarázattal nem rád gondolok, Belal, de vannak jó néhányan, aki ezzel a munkával hasznos tagjává válhatnának a közösségnek.
[Törölt felhasználó] üzente 13 éve
cometstar . üzente 13 éve
[Törölt felhasználó] üzente 13 éve
És miután megszabadultunk a lapátolás kényszerérzetétől, onnantól kezdve már szeretettel és szenvedéllyel lapátolunk tovább. :DDD
[Törölt felhasználó] üzente 13 éve
P. K. Frederic üzente 13 éve
androméden üzente 13 éve
[Törölt felhasználó] üzente 13 éve
Ez mind így van, de egyszer mindenkinek el kell jutnia oda, hogy mindezt felismerje, és mindenki csak annyit ért meg a világból, amennyire az adott szinten képes. Igen elismerem: ahhoz, hogy önmagad lehess, keményen meg kell dolgozni. Le kell tisztogatnunk mindazt, amit a társadalom rakott ránk. Amikor boldog vagy, és egységben élsz a mindenséggel, akkor önmagad vagy. Ilyenkor a szívben élsz. Amikor pedig visszatérsz az elmébe, akkor elkülönülsz, kiesel az egységből, és jönnek a drámák. Az ego nem tud létezni csak a drámák által. Ez a lételeme.
Köszönöm a kiegészítést nagyon jól érthető.
Salek Zoltán üzente 13 éve
Izabella!
»Egyszerű az egész, csak az elme bonyolítja túl. "Szeress és tégy amit akarsz" -nem tudom ki mondta, de jól mondta. "Légy önmagad" mondja Osho is, "mert a filozofálgatástól becsavarodhatsz."«
Igen, egyszerű az egész – ha önmagad vagy. De az emberek túlnyomó többsége nem önmaga, mert ott az elme, ami nem engedi, hogy önmaga lehessen. Emberek milliói tökéletesítgetik a személyiségüket, ártatlanul, mert szeretnének önmaguk lenni, és nem tudják, mi az az önmaguk. A csapda ott van, hogy attól még nem leszel önmagad, hogy valaki az elméd egy pillanatnyi lankadtságát kihasználva felvilágosít a valódi önmagadról. „Már Az vagy!” – mutat rá Ramana Maharshi, de ez csak annál szakítja szét az illúzió fátylát, aki már kész erre, aki előzőleg már keményen megdolgozott érte, akinek már csak erre a „mutatóujjra” van szüksége, semmi másra.
És ha önmagad vagy, a szeretet sem kérdés többé.
Hiper Vándor üzente 13 éve
szertet,egó,légy egyedi,térj haza,mármint a lelked központjába!
ezek nem könnyen megvalósítható dolgok!
még kereső vagyok,messze attól, hogy a megfigyelő legyek,aki engem figyel,de, és éppen ezért, nem lehet, hogy egó nélkül az elme nem tudja azonosítani magát,ezért a lélek egyre jobban át veszi az irányítást, aki befelé fordul,ezzel kizárva a külvilágot,és önmaga szélcsendjében magára marad?
tudom,hogy a mesterek ennek pont az ellenkezőjét mondják, kifinomult érzékekről írnak, kövezzenek meg,de úgy érzem , az anyagi világnak hátatfordított lélek,aki örömét leli önnön magában, és a megérkezettségében,szeretet nem tudna kifejezi mások felé. (?)
[Törölt felhasználó] üzente 13 éve
" mit mond Bokudzsu? Azt mondja:Ha nem érted, akkor csak vedd fel a ruhád, és edd meg az ennivalód. Ne aggódj a megértés miatt. csak tégy úgy, ahogy mi teszünk - egyél, öltözködj, és ne próbáld megérteni. Maga az erőfeszítés, már már az első lépés azért, hogy megértsd már félreértést teremt. Nincs rá szükség. egyszerűen csal ékj és legyél..... Felejtsd el a megértést, minek az? Ha a fák megvannak nélküle, neked minek? Ha az egész létezés jól megvan nélküle, akkor téged miért izgat annyira? Minek belekeverni ezt a parányi kis elmét, hogy aztán csak problémákat gyártson?
Lazíts és légy!..."
[Törölt felhasználó] üzente 13 éve
Egyszerű az egész, csak az elme bonyolítja túl. "Szeress és tégy amit akarsz" -nem tudom ki mondta, de jól mondta. "Légy önmagad" mondja Osho is, "mert a filozofálgatástól becsavarodhatsz."
Tudom az előző idézetek is Tőle származnak, amiket írtál, de eszembe jutott ennek kapcsán egy Zen anekdota:"Valaki egyszer azt kérdezte Bokudzsu mestertől:
-Minden nap öltözködnünk és ennünk kell. Hogyan szabadulhatunk meg mindettől.
Bokudzsu erre így válaszolt:
-Úgy, hogy öltözködünk és eszünk."
cometstar . üzente 13 éve
"A szeretetben az egónak el kell tűnnie. Ha szeretsz, nem vagy többé elszigetelt: a szeretet segít feloldódni másokban. A szeretet találkozás, egyesülés. Ha túlságosan ragaszkodsz az egódhoz, akkor a gyűlölet könnyű, a szeretet pedig a legnehezebb dolog. Légy óvatos, éber: a gyűlölet az ego árnyéka. A szeretethez nagy bátorságra van szükség. Nagy bátorságra van szükség hozzá,mert az ego feláldozásával jár. Csak azok képesek szeretni, akik készen állnak arra, hogy senkivé váljanak."
cometstar . üzente 13 éve
"Ha gyűlölsz, az egód kiteljesedik. Az ego csak akkor létezhet, ha gyűlöl, mert a gyűlölet által felsőbbrendűnek érzed magad, a gyűlöletben elszigetelődsz, a gyűlölet meghatároz. A gyűlöletben egy bizonyos identitásra teszel szert. A szeretetben az egónak el kell tűnnie. Ha szeretsz, nem vagy többé elszigetelt: a szeretet segít feloldódni másokban. A szeretet találkozás, egyesülés. Ha túlságosan ragaszkodsz az egódhoz, akkor a gyűlölet könnyű, a szeretet pedig a legnehezebb dolog. Légy óvatos, éber: a gyűlölet az ego árnyéka. A szeretethez nagy bátorságra van szükség. Nagy bátorságra van szükség hozzá,mert az ego feláldozásával jár. Csak azok képesek szeretni, akik készen állnak arra, hogy senkivé váljanak."
cometstar . üzente 13 éve
cometstar . üzente 13 éve
....mi az idő, hol vannak a határkövek....mi az én....merre a szeretet
"Mi azért vagyunk boldogtalanok, mert túlságosan az énben élünk. Mit jelent az, hogy túlságosan az énben élünk? És pontosan mi is történik ilyenkor? Vagy a létezésben vagy, vagy az énben - mindkettőben egyszerre nem lehetsz. Ha az énben vagy, az azt jelenti, hogy nem vagy teljes, szét vagy darabolódva. Ha az énben vagy, az azt jelenti, hogy szigetté váltál. Ha az énben vagy, akkor azzal határvonalat rajzolsz magad köré. Különbséget teszel, és azt mondod: "ez én vagyok", "az nem én vagyok". A definíció, a határvonal az "én" és a "nem én" között az, ami elszigetel. Az "én" elszigetel. Megfagyaszt, és többé nem tudsz folyni. Amikor folysz, mint a folyó, az "én" életképtelen. Ezért szinte mindenkiből egy jégkocka lett: nincs semmi melegség, semmi szeretet az emberekben. A szeretet melegség, és ők félnek a szeretettől. Ha felmelegednének, akkor megolvadnának, és eltűnnének a határvonalaik. A szerelemben a határok eltűnnek; az örömben is eltűnnek a határok, mert az öröm is melegség."
cometstar . üzente 13 éve
...annyit gondolkodtam a feltett "szeretetes blogokon" :o)
de nem tudok véleményt mondani róla : ezerféle szeretet van : akár ha időben nézzük : lehet egy pillanatnyi, mikor valaki pl maga elé enged a sorban ; lehet picit hosszabb, és lehet nagyon hosszú : akkor itt jön a kérdés, hogy mi az idő ?
ezerféle lehet a szeretet a szándék alapján is, néha viszont egy-egy "rosszakaród" nem szeretetteljes cselekedete térít a jó útra és egy szerető ember lágysága marasztal a helytelenen .... annyira bonyolult....nagyon