Az Intenzív egy egyedülálló és kimagasló darab az önmegismerést, önfelfedezést célul kitűző módszerek között. A hagyományos kontemplatív módszereknél csoportban vagy egymagadban, a fallal szembefordulva vagy a teremben körben ülve csukott szemmel kontemplálsz. Ezeknél a módszereknél minden, ami a kontempláció során megjelenik benned, megmarad a te belső világodban.

Ezzel ellentétben a Megvilágosodás Intenzíven mindazt, ami a kontemplációd eredményeképpen megjelenik benned, kommunikálod, átadod a veled szemben ülő, abban a gyakorlatban csak neked jelen lévő, csak rád figyelő és téged megértő társadnak. Megmutatod magad neki. Olyan teljesen, amennyire csak tudod.

Amit találsz magadban, nem magadban tartod, hanem feltárod a másik előtt és átadod neki. Az Intenzív ebből a szempontból, számodra mint az önmagadon dolgozó kontempláló számára egy folyamos feltárulkozás és megnyílás; a valódi önmagadat burkoló rétegek egymás utáni lefejtése magadról a kommunikáció segítségével. Amikor találsz magadban valamit, kitárod magad. Megmutatod magad. Aztán megint... és megint... és megint. Még inkább, és még inkább, és még inkább... egészen addig, amíg totálisan nyitva nem vagy a veled szemben ülő másik számára; amíg nincs semmi, ami bármit is elfedne belőled; egészen addig, míg nincs ott más, mint a valódi önmagad.

Ettől más és ettől annyira hatékony a Megvilágosodás Intenzív – a hozzáadott és beleszőtt kommunikációs résztől. És ettől annyira gyönyörű is – hogy nem magányos harcosként kell felfedezned önmagadat, mint régen, hanem amit teszel, azt teljesen valós körülmények között teszed, másokkal kommunikálva, a kommunikáción keresztül másokkal egy egyre mélyülő kapcsolatban és együttességben, a társak támogatásával – és mégis egymagad. És amit ezen keresztül megtalálhatsz, az maga a csoda.

Várlak téged is.

Válasz