Egy jó forum létrehozásához szükséges a hitelesség.(meg sok minden más)
Ezt a moderátoroknak kell fenntartani - a moderátornak meg a moderációs szabályzat lehetne a segitségére abban ,mire figyeljen és ,hogy mit ,mikor,töröljön.

A forrás megjelölés,nagyon fontos lenne. Ha az nincs akkor bárki bármit feltölthet, majd odaírja Osho és már kész is! A moderátor feladata,hogy ezekre figyeljen és utánna járjon,a hitelesség miatt.
És ha valki fordit valamit ,az nagy felelőség. Sokakat félrevezethet!

Egy jól - és végre! - moderált forum, sokat javithatna a szinvonalon. Akkor az emberek éreznék ,hogy "na érdemes összejönni" ,mert ez nem csak egy "könyvolvasó klub" ahhol intelektuális ,reaktiv emberek chatelnek egymással unalmukban.
Akkor lehetne ez egy,ahogy a bal sarokaban a felirat mondja
"network - közösségek közösségi oldala".

Amit teszel: ha az pirulás, akkor azt... a kinyílást... önmagad elfogadását... és igaz valód megmutatását másoknak, megosztását másokkal.

Nagyon szeretem a Kundalini meditációt

Így van, bizony. Csak akkor teljes, ha minden és mindenki benne foglaltatik. És akkor minden vágy kihúny, a kör véget ér, és az isteni mű elvégeztetett.

„Bárhonnan nézem, csak 'Ezt' látom.” – ez megindít.

A "Tantra a végső megértés" -ben Osho összehasonlítja a tantrát és a jógát. A linkek közt megtalálod a könyvet, ha nincs meg.

Ízelítőül:

A jóga azt mondja, tégy erőfeszítést, a tantra azt mondja, ne tégy erőfeszítést. A jóga ego-orientált, és majd a végén szánja rá magát az ugrásra, de a tantra már a legelején az ego-nélküliséggel kezdi. A jóga végül elér egy olyan jelentést, egy olyan értelmet, egy olyan mélységet, hogy azt mondja a keresőinek „Most dobd el az egódat!” – de csakis a végén. A tantra azonban a legelejétől, a legeslegelső lépéstől…
Leginkább úgy szeretném fogalmazni, olyan módon, hogy ahol a jóga véget ér, a tantra ott kezdődik. A jóga tetőfoka a tantra kezdőlépése – és a tantra elvezet téged a legvégső célhoz. A jóga felkészíthet a tantrára, ez minden. Hiszen az utolsó, amit el kell érni, hogy légy könnyed, laza és természetes.

A jóga erőfeszítés, intenzív erőfeszítés. A jóga egy módszer arra, hogy hogyan küzdj meg az árral, hogyan ússz az árral szemben. Így tehát akármi is lenne természetes, a jógának el kell azt vetnie, és minden, ami nem jelenik meg természetesen, az a jóga törekvésének célja. A jóga a természetellenes módszer: küzdj a folyóval és ússz az árral szemben! Persze ebben kihívás rejlik, a kihívás pedig élvezet. De ki élvezi a kihívást? Az egód.

".....tovább énekelnek a láthatatlan patak vizei a szakadékban, ezek pedig örökké énekelnek, örökké, örökké, tegnap és holnap nélkül, örökké, örökkön-örökké...”

Elmúlás és értelem
http://kellek.adatbank.transindex.ro/pdf/18-19-20/006Csejtei.pdf

És csak az igazi tükörben láthatjuk meg ezt. az igazi tükör pedig az embertársaink és mi magunk vagyunk :O)

Többször szükségem volt a szeretetre, hogy megérthessem mit jelent az ego hatalma. Sokszor félelmetes elmebajos harcokat vívtam. Most is vannak harcok, ám ezek a harcok mára békések. Látom őket. Azóta látom egyre nyugodtabban, mióta rájöttem, elmebeteg vagyok. Elmebeteg vagyok és mindenki az, csak kevesen merik beismerni maguknak, mert az veszélyesen hangzik, pedig mára tudom, egyáltalán nem az. És így az elmebetegség feloldódik a mélyülő megértésben. Most már nem fogalmaznám szeretetnek. A társadalomnak és a lázadni vágyó hősöknek, mert számomra az igazi hősök csak a lázadást értő lázadók lehetnek, nekik igen. Nekik szeretetként fogalmaznám meg, mert így is rá lehet érezni. Valójában az én igazságom az, hogy önmegadva, nem másokat hanem magamat szeretve kilépni abból a hazug önmegtapsoltatásból amit belénk neveltek. Így magamat nem is szeretem, létezésemet csendes elégedettségben érzem. Persze őszinteséghez tartozik az is, hogy érezzem benne a tapsoltatást is, valahogy mégse kell. Az elmúlt 1év utam és az irány mára teljesen eltölt,
koldussá, senkivé és így igazi valakivé tett anélkül, hogy igazolnia kellene bárkinek is igazi pislákoló fényem érzékelését.

Előzmény

Josho!

A kételkedés lehet személyiségvonás is, és ha az, akkor az bizony olyan, mint a vakfolt: megakadályozza, hogy megláss valamit. Nem engedi, hogy nyugvópontra juss, hogy belelazulj abba, ami van. Ez az, amit az elme csinál. Tudod, igazából elmondhatatlan, milyen az, amikor valamihez egy szemernyi kétség sem férhet, amikor az, ami van, teljesebb már nem is lehetne. Mert az maga a teljesség, úgy, ahogy van. És a teljességben ott van a bizonyosság is. A gránitszilárd, kikezdhetetlen bizonyosság. És ezt csak úgy érheted el, ha kitűzöl egy célt, és minden kétséged ellenére kitartasz. Pontosabban, addig dolgozol a célodon (a ki vagy te egy nagyon jó cél mellesleg), míg egy szemernyi kétség van benned az eredményt illetően.

Gyere el a novemberi Intenzívemre. Hozd el az összes kétségedet, és dobd bele őket a lángokba. :-)

Előzmény

Jó, hát elhiszem, ha már ennyit mondod.:))))
De attól, még fenntartom a jogot, hogy csodálkozzak!:)
Szóval abból jól nyomon követheted kaotikus elmém a 2001-2004-ig tartó állapotát.